Tamás Éva: Az én anyukám - Ülj le csak egyszer... (gyerekdal, vers) Megzenésített vers Nagy Bandó András tollábólÜlj le csak egyszer a pusztai végen,láthatod, ébred és béget a nyáj,nézheted százszor is, épp ahogy régen,vágtat a ménes és porzik a táj.Ülj le csak egyszer a százszinü réten,hallhatod, pásztorok víg dala szól,láthatod, ott ül a négy puli szépen,árnyat ad nád alatt két kutyaól.Ülj le csak egyszer a régi kaszálón,látod, a fűben az ürge szalad,gondba' van, ott a lyuk, néz, mi'csináljon,végre bebújik, és benne marad.Ülj le csak egyszer a róna ölében,várj kicsit, láthatod száz madarát,új ruha díszlik a nádi verében,gólya kutatja a béka nyomát.Ülj le csak egyszer a tarka mezőben,láthatod, ott jön a szürke gulya,házban a rét ura, még delel éppen,ágya előtt van a sárga duda.Ülj le csak egyszer a pázsitos ágyon,látod, a pásztor is éppen itat,érzed, az ég heve perzsel a tájon,bábokat, árnyakat mozgat a nap.Ülj le csak egyszer a rét közepében,nézd, ahogy izzik az alkonyi nap,gömbje világol a vérszinü vértben,és nézz oda, végül a földbe harap.